Tavalyi élménybeszámolónk után úgy éreztük, idén is illene írnunk néhány sort kis városunk talán leghíresebb rendezvényéről. Sajnos a sors úgy hozta, hogy viszonylag keveset voltam bent a városban így elég sok mindenről lemaradtam. Idén sajnos még képekkel sem szolgálhatok, hamarosan viszont lesz egy kis videó az egyik fellépésről de erről majd lentebb írok bővebben is. A legnagyobb gond idén az volt, hogy nekem több helyre is kellett mennem a hétvégén, szerzőtársam pedig lebetegedett… Akit érdekel, az alábbi oldalon megtekintheti a teljes programot, én most csak egy nagyon rövid kis beszámolót fogok írni.

http://www.szekszardiszuretinapok.hu

Az utóbbi időben nem sok minden történt kis városunkban. Persze volt Pünkösdi fesztivál meg Szent László napok, na meg persze az augusztus 20-i ünnepség de ezeken a rendezvényeken annyira nem történt semmi, hogy nem is tartottuk érdemesnek, hogy írjunk róluk. Na jó, azért a Karthago együttes koncertje megért volna egy külön bejegyzést de ezen kívül mindössze néhány sort tudtunk volna írni rendezvényenként. A korábban megszokott forgatagnak nyoma sem volt, a szekszárdi éttermek közül például alig voltak kint néhányan. Persze azért voltak koncertek és egyéb programok, a tüzijáték sem maradt el de alapvetően érezhető volt, hogy mindenki inkább a szüreti napokra spórol. Hiába, a válság sajnos itt is megtette a hatását.

A rendezvényen sok, tavalyról már ismert dologba futottam bele. Idén is volt Ízek utcája a Vendéglátók Kerekasztala szervezésében. Kint volt a Szász Söröző, a Stefán Ételbár, az Aranykulacs Kisvendéglő és a Húsvaló is. Remélem nem hagytam ki senkit mert bevallom, nem jegyzeteltem le minden jelen lévő vendéglátót. Persze idén sem maradtunk rétes, kürtős kalács és kenyérlángos nélkül. Utóbbiból még mindig az etyekit kedvelem a legjobban, örülök, hogy idén is tiszteletüket tették Szekszárdon. A főszerep nyílván idén is a pincészeteknek jutott akik elég szép számmal voltak jelen. Bodri, Fekete, Mestrineli, Szent Gaál pincészet, Márkvárt Kft., hogy csak néhányat említsek.

A fő utca egy részét ismét lezárták ahol többféle körhinta, dodgem és hasonló szórakozási lehetőségekkel várták a szórakozni vágyókat. Természetesen idén is volt Crazy Dance de ezúttal hiába nyaggattak, passzoltam a dolgot mert éppen előtte vacsoráztam.

De nézzük kicsit részletesebben, melyik nap mi történt…

 

Szeptember 17 – Csütörtök

Napközben dolgoztam így csak este volt időm bármit is csinálni. A nap fénypontja természetesen az esti Edda koncert volt. Nem volt biztos, hogy lejutok a koncertre de végül is – kis késéssel ugyan – de be tudtam menni a városba. Nagyon meglepődtem, a Béla téren gyakorlatilag mozdulni sem lehetett. Bár nem vagyok Edda rajongó, azért szerettem volna látni valamit a színpadból. Gondoltam megpróbálkozom a tér másik felével, úgyhogy kerültem egyet az ügyészség és a bíróság felé, de arra sem jártam nagyobb sikerrel. Kicsit sajnálom, hogy nem vittem magammal fényképezőgépet mert ekkora tömeget már nagyon régen láttam kis városunkban. Tényleg nem gondoltam volna, hogy Pataki Attila ennyi embert megmozgat majd. Aki nem ment oda időben annak esélytelen volt a színpad közelébe kerülnie. Szerencsére a borudvarban összefutottam pár barátommal és mivel ott is tökéletesen hallani lehetett mindent, a jó társaság tökéletesen kárpótolt. Persze én pénteken még dolgoztam ezért a borozgatást inkább mellőztem.

 

Szeptember 18 – Péntek

Dél körül már mozgolódtak az emberek. Hazafelé felfigyeltem egy Szamárfül Kiadó feliratú sátorra. Valahonnan ismerős volt a név de nem tudtam megmondani, honnan. Bent egy szakállas úriember ült csendben, eleinte nem nagyon volt forgalom. Ő is ismerős volt valahonnan… Közelebb mentem de elsőre persze nem akartam elhinni, a sátor melletti tábla viszont már meggyőzött arról, hogy az illető úr valóban Nagy Bandó András… Kellemes meglepetés volt őt élőben látni hiszen régen rengeteg műsorát néztem.

Estefelé összeverődött egy kisebb baráti társaság és bementünk a városba borozni. Előtte beiktattunk egy kis vacsorát. Bár ilyen rendezvényeken sohasem túl olcsó a kaja, idén végleg tudatosodott bennem, hogy nagyon nem éri meg ilyen helyen kajálni. Ki volt írva például a tarja ára ami olyan 6-700 forint körül mozgott. Igen ám, de darabja ennyi és mikor az ember kért egy adagot akkor kapásból 2 szelet húst pakoltak a tányérra. Ehhez természetesen hozzáadódik még a köret ára, így sikerült több mint kétezer forintot otthagynom. Ennyi pénzért azért nálunk már be lehet ülni akár étterembe is. Mindegy, ennyibe került, viszont azt kell mondanom, hogy különösebben nem is voltam elájulva tőle… Egy picit azért túlárazottnak éreztem az Ízek utcájának kínálatát és szerintem ízre sem volt valami kiemelkedő egyik vendéglátó kínálata sem… Persze az etyeki kenyérlángosra azért nem volt panasz. Egyszer egyébként beszélgettem vendéglátós ismerőssel és ő azt mondta, hogy a vendéglőknek ilyen rendezvényen jelen lenni valójában nem túl kifizetődő, ha a vége nullszaldósra jön ki akkor már jól jártak. Viszont ilyenkor rengeteg ember megfordul náluk és ha az ügyfelek elégedettek akkor néha nagyobb megrendelésekkel is megkeresik őket, például lakodalmak lebonyolításával… Jó reklám de nem garantált a siker, így valamennyire azért érthetőek a borsos árak.

 

Szeptember 19 – Szombat

A szombati nap elég érdekesen alakult. Egy kolléganőnek aznapra szerveztek egy kis búcsúpartit ezért a délelőttöt Sötétvölgyben töltöttem ahol egy barátom főzött egy rendkívül finom vegyes pörköltet. Sokáig sajnos ott sem tudtam maradni, délután négy óra környékére haza kellett érnem. Vasárnap délután a Relax Wellness Központ Hot Iron csapatának volt egy fellépése. Megígértem, hogy majd videózok és úgy beszéltük meg, hogy előtte való nap lesz egy főpróba és felvesszük azt is, aztán majd a két anyagból összevágunk valamit. Elég kalandosra sikerült a hazajutás, a szokott útvonal például le volt zárva a szüreti felvonulás miatt úgyhogy kellett tennem egy szép nagy kört a városban, hogy másfelől közelítsem meg az utcát ahol lakom. Mit mondjak, így sem volt egyszerű a dolog mert az utcánk a másik irány felől is le volt zárva de szerencsére sikerült megmagyaráznom, hogy csak haza szeretnék jutni, így végül is átengedtek. A sors fintora, hogy közben a főpróbát átrakták a lányok vasárnap délután fél háromra, Sötétvölgyben viszont nem volt térerő így nem tudtak időben elérni. A 15:22-kor írt sms-t is csak több mint egy órás késéssel kaptam meg, mikor már minden felszerelés nálam volt és leértem a Relax elé.

A szoros időbeosztás miatt a felvonulásról sikerült teljesen lemaradni… Bezzeg tavaly VIP helyem volt a felvonuláson. Az estét ismét néhány barátommal töltöttem de nem sokáig maradtunk a városban mert úgy volt, hogy valamikor este folytatódik a kolléganő búcsúpartija a Silver bárban. Sajnos végül is ő nem tudott már lejönni este – nem érezte jól magát – de azért mi néhányan, akik lementünk elég jól éreztük magunkat.

 

Szeptember 20 – Vasárnap

A vasárnap délelőtt az előző esti hajnalig tartó buli miatt nagyrészt pihenéssel telt. Ugye délután fél háromra lett átrakva a Hot Iron főpróba amivel elég jól elment az idő. Én fél négykor már lent voltam a Garay téren, hogy legyen időm rendes helyet találni a filmezéshez. Nagyjából sikerült de ez sem bizonyult túl jó választásnak, ez majd látszódni is fog a felvételeken.

A Hot Iron bemutatóra csak nagyjából fél órás késéssel került sor, de így legalább a Szöcske Akrobatikus Rock ‘n’ Roll Klub műsorából is láttam egy keveset. Nagyon látványos kis bemutató volt, igazán tehetségesek a fiatalok. Az egyik kis formáció különösen belopta magát a szívembe, ugyanis a bemutatójuk alatt Nightwish dallamokat véltem felfedezni, például Planet Hell, és a Wish I Had An Angel című számokat amik nagy kedvenceim. Mivel láttam, hogy néhány apuka videózott a műsor alatt, szerintem érdemes lenne egy-két videót feltenni valamilyen videómegosztó oldalra. Remek reklám lenne a klubnak. Ha esetleg egy klubtag olvassa a cikket, remélem megtetszik neki az ötlet és jelzi az illetékesek felé.

Végül sor került a Hot Iron bemutatóra is. Rendben lezajlott, fel is vettem mindent. Sajnos azonban a videóra még várni kell egy kicsit mert több anyagból lesz összevágva, úgyhogy ha elkészül arról lesz majd egy külön cikk. Voltam egyébként annyira fanatikus, hogy elmentem a bemutató utáni Hot Iron edzésre is. Nekem ezzel le is zárult a Szüreti fesztivál, a két napos folyamatos rohanás na meg persze a pénteki, éjszakába nyúló borozgatás és a szombati buli után már igencsak szükségem volt egy kiadós alvásra. Így persze lemaradtam Rúzsa Magdi koncertjéről viszont annyira közel lakom a Béla térhez, hogy otthon is gond nélkül hallható volt a zene.

Amit viszont nagyon bánok, hogy a filmezés miatt lemaradtam Nagy Bandó András műsoráról. Remélem jövőre is eljön hozzánk és lesz alkalmam pótolni a mulasztást.

 

Összefoglaló

Bár idén nagyon kevés programon vettem részt szerintem a rendezvény évről-évre színvonalasabb lesz. Nyugodtan mondhatom, hogy a Szekszárdi Szüreti Napok az évek alatt mára már országos hírűvé váltak. Muszáj viszont megemlítenem, hogy szerintem a nagy népszerűségnek ára van és szerintem a város kezd már kicsi lenni ehhez. Ilyenkor lezárják szinte az egész Béla teret, a Bezerédj utca elejét, és a városközpont nagy részét úgyhogy ha az embernek mindenképpen autóval van dolga a városban akkor nem árt előtte pontosan megterveznie, merre akar menni. A szüreti felvonulás idejére még jobban korlátozzák a forgalmat, ilyenkor már nagyon kellemetlen autóval közlekedni, lásd a fentebb említett példámat.

A forgalomkorlátozás csak egy dolog, sajnos a parkolási lehetőségek is elég szűkösek. Nyílván mindenki igyekszik minél közelebb megállni de ennek az az eredménye, hogy a környező utcákban ellehetetlenítik a forgalmat. Rengetegen állnak fel például szabálytalanul a járdára. Van olyan, hogy emiatt a járdán egy ember is csak oldalazva fér el egy-két autó mellett. Ilyenkor azért kioszthatnának egy-két büntetést. A másik kedvencem, hogy ha nem is állnak meg kifejezetten a házak bejárója előtt de gyakran úgy parkolnak le, hogy az egyik autónak az eleje, a másiknak pedig a hátulja pont belelóg bejáróba és így nagyon nehézkes vagy éppen teljesen lehetetlen kiállni autóval. Ha jövőre is ennyien lesznek – és miért ne lennének? – akkor jó lenne erre valami megoldást találni mert ez tényleg katasztrófa.

Ennyi lett volna a 2009-es Szekszárdi Szüreti Fesztivál. Remélhetőleg jövőre ismét mindketten ott lehetünk a rendezvényen és bővebb élménybeszámolóval szolgálhatunk.

Hasonló bejegyzések:

1. Szekszárdi Szüreti Fesztivál 2009 – Hot Iron bemutató
2. Szekszárdi Szüreti Napok 2008
3. E. Nagy Mária – Szekszárdi festőművész
4. Hot Iron Szekszárdon – 1 éve!!!
5. Tavaszköszöntő Fitness és Egészség Nyílt Nap

Címkék: Augusztus 20, Crazy Dance, EDDA, Hot Iron, Karthago együttes, Nagy Bandó András, nightwish, Pataki Attila, Pünkösdi Fesztivál, Relax Wellness Központ, Szamárfül Kiadó, Szekszárd, szekszárdi szüreti fesztivál, szekszárdi szüreti napok, Szent László napok, tüzijáték

Ez a bejegyzés 2009. szeptember 21. hétfő 21:35-kor készült és a következő kategóriákban található: Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.