Még 2008 nyarán vettem egy 300 gigás Seagate vinyót. Eltelt több mint három év és amellett, hogy a sok DV anyag miatt egyre szűkösebb volt a mérete, kicsit aggódni is kezdtem, hogy mi lesz, ha megadja magát a cucc… Általában az igazán fontos dolgokat mindig kiírom DVD-re, de egy hirtelen merevlemez halál mindig a lehető legrosszabbkor következik be, úgyhogy eldöntöttem, beszerzek egy nagyobb winchestert és ha már lúd, legyen kövér alapon, mindjárt a bűvös egy terrabyte-os határt céloztam meg.
Mindig is Seagate párti voltam, most azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve egy Samsung mellett tettem le a voksomat. Az interneten fellelhető tesztek szerint ezek voltak a leghalkabbak és a leggyorsabbak a terrás merevlemezek közül. Persze a sebességkülönbségek általában annyira minimálisak, hogy szinte csak a benchmark programok képesek kimutatni, a hangja viszont már kicsit jobban megmozgatta a fantáziámat, ugyanis sokszor egész éjszaka megy a gépem.
Az otthoni felállás most úgy néz ki, hogy van egy laptopom (egy Macbook Pro), arra csatlakozik egy Macpower Pleiades Super S-Combo külső rack, Firewire 800-on keresztül. Azért döntöttem annak idején emellett a típus mellett, mert a Firewire portokon kívül eSata csatlakozóval is rendelkezik, így ha mégse lenne elegendő az FW800 sebessége, egy kis plusz beruházással még mindig tudok gyorsítani egy kicsit. Korábban egy asztali, G5-ös Macintoshom volt, de egyre több mindent kellett nap közben megoldanom, úgyhogy a notebook-ra váltás tűnt a leglogikusabb lépésnek. A videószerkesztgetésről viszont semmiképpen sem akartam lemondani, ahhoz viszont gyors tárhely kellett.
Na de a lényeg! Megjött az 1 terrás Samsung, amire gyorsan át is költöztettem minden adatot egy kölcsön USB rack segítségével. Új merevlemezekkel egyébként mindig kicsit szkeptikus vagyok, ezért az adatok rendszerezése után visszamásoltam mindent a régi winchesterre is, biztos ami biztos. A Seagate vinyókkal eddig az volt a tapasztalatom, hogy ha valami baja van, akkor az általában a használatba vételt követő 24 órán belül előjön, de gyakran már az első bekapcsoláskor megadják magukat. Samsungoknál már nem ennyire egyértelmű a dolog, de azért többnyire ott is hamar kiderül, ha valami gond van. Átköltöztem tehát az újra és mellette megtartottam még egy teljes backupot is. Közben persze azon gondolkodtam, hogy ezt a kis Seagate 300-asat sem kellene kivonni a forgalomból, elvégre még mindig hibátlanul működik. Mivel a notebook vinyójáról nem volt rendszeres mentés és sok munkámat azon tartom, gondoltam kipróbálom végre a Mac OS X Leopard beépített mentési lehetőségét, a Time Machine-t. Ehhez azonban szükségem volt még egy külső házra. Persze erre már nem feltétlenül akartam súlyos tízezreket áldozni – a Pleiades kb 25 000 forintomba került -, gondoltam megelégszem valami jobb minőségű USB-s házzal is. Egy barátomat megkértem, hogy hozzon valami használhatót ha Budapesten jár. Így került hozzám 9 500 forintért egy Icy Box névre keresztelt kis eszköz. Aktív hűtés nélküli fém ház, USB 2.0 és eSata csatlakozók – amin meg is lepődtem egy kicsit -, valamint csavar nélküli, bár elsőre elég trükkös szerelhetőség. 
Gyorsan beleraktam a régi Seagate merevlemezt és el is indítottam a mentést. Eltartott egy darabig, fogta is a rendszert rendesen de ezt csak egyszer kell megcsinálni, utána óránként automatikusan menti a változásokat. Minden rendben is volt, egészen másnap reggelig, amikor is bekapcsoltam a külső házat, de azt csak nem akarta felcsatolni a rendszer. Nézegettem a Disk Utility-vel, ott ugyan látszott valami, de mountolni és formázni sem lehetett. Rutinos lévén, mindjárt fülelni is kezdtem, milyen hangokat ad ki a merevlemez mikor próbál a rendszer hozzáférni. Hát, sajnos nem túl bíztatót. 
Persze otthon nem lehetett eldönteni, hogy piszok nagy mázlim van, vagy csak ennyire peches vagyok, azaz a merevlemeznek, vagy a külső háznak van-e baja, ugyanis ilyen hangokat néha akkor is produkál egy merevlemez, ha valami gond van a tápellátással, ez pedig külső házaknál elég gyakori probléma. Hadd említsem meg a kedvencemet, az A.C. Ryan Aluboxot 
, amiről már írtam korábban. Jelenleg úgy állunk ezekkel a remek termékekkel, a cég által vásárolt 6 db kütyü közül már négyenek tönkrement egyszer a tápegysége, és ezzel egyidőben a hűtőventilátoruk is csapágyas lett… No Comment.
Hétfőn behoztam a céghez a merevlemezt és betettem egy asztali gépbe. A Windows XP felismerte, neki is estem mindjárt a lemezkezelővel de sajnos ugyanúgy jártam mint otthon, formázáskor csak a már korábban is tapasztalt halk kattogást lehetett hallani. Szegénynek bevégeztetett. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag napok választottak el a tragédiától. Miután megjött a Samsung, a Seagate szépen el is lett dobozolva, csak akkor került elő, mikor megjött az Icy Box. Újbóli üzembe helyezés után egy teljes rendszermentést még kibírt, aztán másnapra meg is adta magát. Néha nagyon jó megérzéseim vannak. Tudtam, hogy az új winchester vásárlás nem lehet ablakon kidobott pénz. Azt hiszem, ha a Samsung is közeledik a három éves korhoz, ismét cserélni fogok. Ennyit megér. Most viszont van egy üres, külső házam, és nincs mentésem… Ha lesz egy kis pénzem, vennem kell egy új vinyót, hogy biztonságban tudhassam az adataimat…
Hasonló bejegyzések:
Címkék: A.C. Ryan, AluBoxDuo, Icy Box, külső tárhely, Macbook Pro, Powermac G5, Samsung, Seagate, Time Machine, USB rack
